Prepper Place!

Ez természetesen nem komoly!
De ki ne játszott volna mar életében azzal a gondolattal, hogy kell egy hely ahova vesz eseten el lehet menekíteni a családot, ahol át lehet vészelni heteket vagy akar hónapokat, ha beüt egy katasztrófa...
Te nem gondolkodtál meg ezen? akkor ez nem a te posztod :)
Döbbenettel vettem tudomásul hogy a hazai kés- túra- buscraft- és túlélőtársak előtt mennyire ismeretlen e fogalom... Nem is hallottak a PREPPER kifejezésről annak ellenére, hogy külföldön, legfőképp Amerikában ennek mar igen komoly tábora, hálózata van.
Példának itt egy link ahol jol latszik, hogy szinte figyelemmel kísérik a világon élőforduló katasztrófával fenyegető összes tényezőt. De igazából megkerülni is nehéz ezen csatornákat hiszen akit érdekel a túlélés témakore lépten-nyomon belebukik a prevenció eme formájába. Van saját rádió csatornájuk, a youtube is önti magából a temat , ahogy a facebook is, elég csak rákeresni a szóra...
A "felkészülök" általában rendelkeznek egy jól felszerelt farmmal és óvóhellyel, mely képes eltartani őket és családjukat akar hónapokig. Természetesen az előkészületek komoly anyagi befektetést szorgalmat és tudást igényelnek. A prepperek mindenfele katasztrófalehetőséggel számolnak (számukra nem elég a szalacsi fele atombunker), tudjak hogyan lehet a különböző élelmiszereket előállítani, tartósítani, raktározni, ivóvízhez jutni, áramot fejleszteni, kapcsolatot tartani egymással és a külvilággal és az egyik leglényegesebb mindezt megvédni a portyázó hordáktól...
Ezeket a készségeket mar a mindennapokban gyakoroljak a farmjukon képzett állattartók és növénytermesztök, hisz a napi rutin, az önellátó életmód jelenti az igazi felkészültséget.
A családban vesz eseten mindenkinek meg van a saját feladata, legyen az a koordináció, a vedelem, az élelem, a tüzelő beszerzése. Nem mennek bele mélyebben a témába mert higgyetek el se vége se hossza...

Tegnapi kiruccanasom viszont egy eddig ismeretlen, hívogató helyre vezetett. Egy kis földnyelv melyet víz és 300 méter magas hegyek határolnak. Ember itt meg nem járt. Gondoltam felfedezőként partra szállok és feltérképezem a terepet, vajon alkalmas e menedékként ha beüt a ménkű :)

Mar az elején leszögeztem hogy nem komoly a poszt. Bar foglalkoztat a kérdés, de azért nem gondoljatok hogy közzé tennem a rejtekhelyem igaz? :)
Egyszerűen csak vizsgáljuk meg a problémát, annak is az első részét,  milyen feltételeknek kell megfelelnie, milyen szempontok figyelembevételével válasszuk ki a megfelelő helyet.

Búvóhelyválasztás:
Csupán erről is hosszasan lehetne írni, de röviden elég annyi, hogy jelenlétünk ne legyen felismerhető, a betolakodok ne tudjak könnyen megközelíteni, de legyen egy menekülő-útvonal szükség esetere.

A helyszín (egyelőre úgy néz ki) csak csónakkal közelíthető meg, tehát idegenek szamara igencsak korlatozott a bejutas, főleg mivel ez a partszakasz barátságtalan képet mutat. De ez is szempont hogy ne legyen feltűnő, csalogató... (Apropó! csónak álcázása megoldható...)
A fák tökéletes takarást adnak, táborunk és tüzünk is rejtve maradhat, de a különböző kiszögellésekről megfelelő rálátást kapunk a környezetre.

A lenti képen latszik itt kellett feljutni a tisztáshoz, könnyebben ment mint ahogy kinéz...

Miután felkapaszkodtam elem tárult a tisztás, örömmel vettem tudomásul hogy sokkal nagyobb a terület, mint ahogy a csónakból gondoltam. A probléma csak akkor keletkezett mikor átgazoltam rajta. Hatalmas bokatörő fűcsomók, közöttük pedig cuppogós lap fogadott...

A tisztásról balra vettem az irányt egy pár méterrel magasabban fekvő részre. Onnan ismét le és eljutottam a területet északról határoló kőomláshoz, mely alól vízcsobogás hallatszott.

alulról:

Itt találkoztam pár remek menedékként is használható sziklákkal, mélyedésekkel.
Ha észreveszed a késem akkor a méretarányok mar adottak:

Hódnyomok:
Boldogságom fokozódott mikor rájöttem ember itt meg nem járt. Ideális hely lenne a prepperkedeshez, bushcraftozashoz.
Kisse óvatosabban jártam tovább felfedezőutam miután észrevettem a  hódnyomokat. eddig csak kis egyedeket láttam de kollégáim hajmeresztő beszámolói óvatosságra intettek. Nem csak akkor támad ha beszorítják, hanem lelkes és agresszív területvédő. Múltkor egy termetes példány a csónak korul korozott és a farkával hatalmasakat csapkodva próbálta elzavarni a betolakodokat.

Ezen a képen a alaposabban megnézzük egy kijárt ösvény figyelhető meg (talán a végen lévő üregben lakott a szörny? :) :

Tény hogy élt itt valami!:

Ágakat helyeztem az üregekhez hogy legközelebb lássam volt e mozgás távollétem során.

Összefoglaló:
Több csermely is zúgott a területen, tehát az ivóvíz utánpótlás megoldott, de akar a tó vize is fogyasztható forralás után. A legkönnyebben beszerezhető helyi élelmiszer a pisztráng, de mókus madár és hód nyomaira is bukkantam a helyszínen. A fás részen menedék építhető, tűzifa is akad bőven könnyű őket szárazon tartani például a sziklak alatt.
Az alábbi domborzati képen jól látható a terület védettsége. Bar nincs messze az úttól, onnan mégis elérhetetlen. Mely víz és meredek hegyek határoljak.
Ha megfelelőnek talajuk a választott helyet, elkezdődhet a terep előkészítése és a tartalékok felhalmozása...