A TUZESVIZ kuldetes.

 ...vegul igy neveztuk vegul a projectet, hiszen a csapatot mar regen szetromboltuk.
Hattere:
Felkutattuk s elokeszitettuk a szaraz tuzifat. Nagy mennyiseget.
Sanyi es Akos rahajitott a mar amugy sem kicsi tuzre. Nagy mennyiseget.
Aztan lehetett oltani. Innen hat a Tuzesviz.
Bar utalhatna a roviditalra is mely szinten kozrejatszott eme nem tul elmes proceduraban.

 Alapvetoen jo volt, mindenki tulelte.

Bar az elso esten tobbunket elraboltak az UFO-k par orara..
Nem sokra emlekszunk mert kimostak az agyunk. Ezzel egyidoben a palinkaink is szoren-szalan eltuntek. Hmmm.....gyanus...

Ezeken az eros ferfilabakon alapul a legkemenyebb norvegiai magyar kolonia :D

Csapatrombolo trening. Harmadik felvonas.

Hamarosan ujra indul a nagy csapat, ha nem jon kozbe semmi. Ujra megosztjuk egymással sátrainkat, es italainkat.
Ja nem, azt azert megsem.






Ugy dontottem, elkeseredett probát teszek s kiköszörulöm a poénágyumon esett csorbát, melyet a tegnapi PONyvIS csattanom ejtett.

Szoval felvázolnék egy rövid nem tul lirai szösszenetet mely arra hivatott, hogy kissé durva ecsetmozdulatokkal elénkfesse a közelgö jövöt, ahol hat meglett férfiember (es Bence),  a természet lágy olén megosztja egymással tudását,  tapasztalatait.

Kérem meruljenek el  empatikus kutjaik  bugyraiban, éljék át, képzeljék el a miliöt melyet a vadon mélyenek illata es a lobogo tábortuz fénye inspirál.

  Esteledik, a késo nyári nap fénye probalja felvenni a harcot de mind hiába, a hatalmas sziklás hegy páncélként oltja ki a lebuko égitest utolso sugarait. 
Valahol a  távolban egy sirály kurjant, mire Sanyi érces finggal, Akos pedig öblös bufögessel kontráz.

EZ a vadon igazi illata.

Sötétedésre már a tábor is áll. A tuz várta rég e percet, magas lángokkal tancol, fényes es meleg lesz az éj, de csöndes, na az nem.

Cifrázott bevezetom után következzenek hát az ELKÉPZELT TÉNYEK, avagy a taborelet...:

Csaba (a szende) elégedetten rágyujt, miközben kávéját kavarja.

Levente (a csuhás): Elmeséli két hetes északi-norvegiai körutjat (1 perc)

Sanyi (a proféta): elmeséli a Siráig tarto E39-es kalandjait...de "csak" a 45. percig jut….
...mikoris Csaba leuti.
Ekkor válik láthatová a hátábol kandikalo kés, már régen leszurtam…persze Sanyit nem lehet ilyen egyszeruen az égbe kuldeni. Isten folyton visszakuldi. Talán mert többre hivatott a földi léte, vagy mert ö sem birná elviselni odafent…
Azert Levente elmond egy rövid imát, ámenként szolgál a kézrol-kézre járo bugykos hanyattdontése.
Mindenki boldog.  Sanyi eszméletlen.
Renato (Pekakko) probal beilleszkedni, de hiaba nyom, nem tud pukizni.

Bence (a fiu) ekozben azon tunodik  feltegye-e Leventének az örök filozofiai kérdést svégul felszegen ugyan, de belevag:
- Melyik volt elobb a… ?!-de kérdését mar befejezni sem tudja mert...
 -nos...az elso tobbsejtu állatok -kezdi valaszat Levente, távolba meredo uveges tekintettel, monoton hangon-  tengerfenék-lakó amőboid alakokból létrejött plasmodiumok voltak…
-HadeJIDE GYERE BODRI KUTTTYÅÅÅÅM!! -szakitja félbe Akos (ejtsd: Alkosz) a tole megszokott lágy tonusban: torkaszakadtábol.
Bence osszeomlik, lehajtott fejét rázza mikozben konnycseppek szánkáznak végig az arcán, már oly közel volt a várvavárt válaszhoz…

Ezalatt, ezelott es ezután Akos iszik.
Csaba ugyanigy tesz, csak o csak cigivel a szájában...
Renato probal kiilleszkedni...

Sanyi felébred belehuz a röviditalos csajkájába es ujrakezdi az E39-es sztorijait…